A fokhagyma termesztése – Minden, amit tudnia kell!

A fokhagyma hazánkban korábban széles körben termesztett növény volt, és önellátóak voltunk, a piacunk tele volt a hazai finomsággal. Az elmúlt években azonban a helyi fokhagymát kiszorította az import.

Az üzletláncok különféle országokból kínálják a fokhagymát, mint Spanyolország, Hollandia, Kína vagy Egyiptom. A behozott fokhagymát az igazi magyar fokhagymával össze sem lehet hasonlítani.

Hamarabban kiszárad, hiányzik a csípős íze és az aromája jelentősen gyengébb. Tehát a házi az házi! Sokkal jobb az aromája, finomabb és egészségesebb.

Ez a helyzet sok olyan fogyasztóval is, akik nem bíznak a külföldi beszállítókban, és garantált minőséget szeretnének fogyasztani. Ugyanakkor problémába ütköznek, mert a magyar termelők fokhagymája ritka a hipermarketekben.

Főleg a piacokon lehet megvásárolni, de még ott sem lehetünk biztosak abban, hogy a magyar fokhagyma forgalmazói nem kínálnak-e importból származó termelést. Ezért a fokhagyma otthoni termesztése a legbiztonságosabb.

A legegyszerűbb a fokhagyma termesztése otthon a kertjében, amivel saját biominőséget is biztosít.

Tanácsot adunk Önnek, hogyan élvezhet gazdag termést

Ezenkívül sok más érdekes tényt fog megtudni cikkünkből, amelyeket esetleg nem ismert a fokhagymáról.

Történet – Honnan jött hozzánk a fokhagyma?

A tudósok úgy vélik, hogy Ázsiából származik, egy vad fokhagymafajból.

Arról a területből, ahová a Selyemút vezetett, a fűszerkereskedők révén Babilonba, a Sumér Birodalomba és Egyiptomba jutott. Egyiptomban a fokhagyma nagyon ritka és drága volt.

A piramisokat építő munkások fokhagyma formájában kapták meg a bérük egy részét.

Tutanhamon fáraó uralkodása alatt az, aki fokhagymát termesztett egy egészséges férfi rabszolgát vásárolhatott 7,5 kg-ért. Egyiptomból a fokhagyma később eljutott Görögországba, ahol a nagy görög matematikus, Pitagorasz “fűszerek királyának” nevezte.

Ezután a Római Birodalomba utazott, és a rómaiak hozták be Európába.

Fajták és leírások

A fokhagyma az amarilliszfélék családjába tartozó faj. A szakirodalom körülbelül 1250 fokhagymafajt említ, amelyek földterületünk déli, de főleg északi részén, mérsékelt éghajlatú zónájában találhatók meg.

Magyarországon számos fokhagymafaj található.

A legismertebbek a következők:

• póréhagyma (Allium porrum)
• metélőhagyma (Allium schoenoprasum)
• hagyma (Allium ceppa)
• medvehagyma (Allium ursinum)
• elefánt fokhagyma (Allium ampeloprasum)
• fokhagyma (Allium sativum)

A cikkükben a fokhagymával fogunk foglalkozni, amely nagyon népszerű.

A fokhagyma egy évelő növény, amely levelekből, szárakból és gömb alakú hagymából áll, amely több húsos részből (gerezdből) áll, amelyeket közös fehér vagy lila csomagolás borítja.

Fajták és az ültetés ideje

Termesztési szempontból a fokhagymafajtákat a következőkre osztjuk:

• őszi fajták – ősszel, a lehető legkésőbb (októberben, novemberben) ültetjük őket. Még nem kellene fagynia, és a talaj hőmérséklete sem lehet magasabb 9˚C-nál.
• tavaszi fajták – tavasszal (március, április) a lehető leghamarabb ültetjük őket, a legjobb miután kiolvad a föld

A mi körülményeink esetében a fokhagyma ültetése gyakoribb ősszel.

Botanikai szempontból a fajtákat a következőkre osztjuk:

• keményszárű – magszárat képeznek, a héjuk rózsaszín vagy lila, nagyobb és szélesebb gerezdekkel rendelkeznek, egy fejben 4-6 darab van, kemény száruk van, nem nagyon alkalmasak tartós tárolásra, nagyon jól teleltethetők, ajánlott ősszel ültetni, mert tavaszi ültetéskor a termés 30% -kal kevesebb, mint ősszel
• lágyszárű – keskenylevelűek és széleslevelűek – nem képeznek magszárat, a héjuk színe élénkfehér, kisebb és keskenyebb gerezdjeik vannak, egy fejben 8-18 darabot találhatunk, a keskenylevelűek ideálisak tárolásra, tavasszal kell ültetni, a széleslevelűek garancia a jó terméshez, remek a feldolgozása és ősszel kell ültetni őket

Az ültetés helye

A fokhagyma nem túl igényes, napos, szellős és száraz helyek megfelelők a számára, a nedves és sötét helyet nem kedveli.

Szinte minden típusú földben lehetséges termeszteni, a nehéz, nedves földeken kívül.

A hely kiválasztása az elővetemény szempontjából fontos. A hüvelyesek nem alkalmasak, különösen a borsó, paradicsom, hagyma, póréhagyma, metélőhagyma és az őszi gabonafélék.

Gyomos lesz tőlük a fokhagyma. Éppen ellenkezőleg, az uborka és a káposztafélék, például a káposzta, kelkáposzta, karfiol, brokkoli és a karalábé megfelelő előveteménynek bizonyultak.

Az eper vagy burgonya utáni földbe való fokhagymaültetéssel kapcsolatos vélemények eltérőek. Mivel fennáll annak a veszélye, hogy a burgonya után fuzáriumok, az eper után pedig a fonalférgek támadják meg a fokhagymát, jobb, ha ezekre a helyekre nem ültetünk fokhagymát.

Ha mégis úgy dönt, a burgonya esetében meg kell szüntetni káros hatásukat, vagy a fokhagymát mielőbb hideg talajba ültetve, vagy nitrogénmésszel fertőtlenítve.

A második lehetőség feleslegesen megemeli a kiadásokat, mert viszonylag költséges.

Az eprek esetében figyeljen arra, hogy időben legyenek felszántva, hogy a növényeik időben felbomolhassanak a fölben. Csak akkor ültessen fokhagymát eper után, ha az eper tökéletesen egészséges volt, és nem volt fertőzött kártevővel, például fonálférgekkel.

A fokhagyma a díszkertben is hasznunkra válik.

Azt mondják, hogyha a rózsákhoz közel ültetjük, a rózsáknak édesebb lesz az illatuk és ellenállóbbak lesznek a betegségekkel szemben.

Az eprek között ültetett fokhagyma biztosítja a védelmet valamelyik kártevők ellen, mint például a vincellérbogár vagy a bimbólikasztó.

Az ültetés és módszerei

A fokhagyma fejének csúcsának kb. kétszerese legyen a felszín alatt (7 – 8 cm), az ideális távolság egy sorban 10 – 15 cm, a sorok között 20 – 30 cm távolság javasolt.

Ültetéskor vegye figyelembe a növények és a sorok közötti távolságot.

A túl sűrű ültetés csökkenti a termést. A távolság a keményszárú és a széles levelű fajták esetében 40 x 12 cm, a lágyszárú és keskeny levelű fajták esetében 30 x 10 cm.

A legjobb termést a fokhagymának a kézi ültetés biztosítja, “fejjel lefelé”. Amennyiben az alja felfelé néz vagy a gerezd az oldalán fekszik a földön, csökkenti a termelést.

Minden gerezdet gondosan, kézzel szúrja be a földbe.

Nem ajánljuk, hogy cövek segítségével ültesse a fokhagymát, ahogy ezt sok ember csinálja. A gerezdek alatt ugyanis légbuborékok maradnak, amelyekben penész terjedhet.

A gerezdek kezelésénél egyesek lehámozódhatnak, de ez egyáltalán nem számít. Lehetséges úgy is ültetni a gerezdeket, hogy teljesen meg vannak hámozva, de nem muszáj.

Vetőmag

Az egészséges ültetés a siker alapja. Az ültetéshez javasoljuk, hogy vásároljon fokhagyma vetőmagot specializált beszállítóktól, akik tanúsítvánnyal rendelkező vetőmagokat kínálnak, és garantálják a fajta hitelességét.

Kertészeti boltokban vagy kiállításokon vásárolhatja meg.

A legjobb, ha minden évben új, minőségi szlovák vagy cseh fokhagymanövényeket vásárol.

Ha azonban valóban szép és egészséges fokhagymát sikerült termesztenie, akkor jövőre felhasználhat belőle egy részt a következő ültetésre.

Csávázás

Jótékony hatással van a fokhagyma egészségügyi állapotára és a termésére. Gombabetegségek és kártevők elpusztítására szolgál. A csávázás történhet az ültetés előtt, vagy néhány hónappal korábban csávázhatjuk a fokhagymát.

A vetőmag beültetés előtti csávázásához ajánlott a Rovral csávázó oldatot használni, amelyben az egészséges, sértetlen gerezdeket 20 percig áztatjuk, és utána azonnal elültetjük.

A vetőmag előzetes csávázásához javasoljuk a Sulka termék használatát, amelyben a fokhagymát 6 – 12 órán át csávázzuk (egyes források szerint még 3 óra is elegendő), hagyjuk megszáradni és szellős helyen tároljuk ültetés céljából.

Ültetés előtt jó 1-2 órán át vízben áztatni, hagyni megszáradni és utána ültetni.

A föld előkészítése, gondozás, trágyázás és öntözés

A fokhagymának a sok tápanyagot és humuszt tartalmazó, homokos föld a megfelelő.

Szükséges, hogy az ültetés előtt legalább egy héttel készítsük elő, mivel az ültetés közben nem kellene túl porhanyósnak lennie, ezért ajánljuk, hogy porhanyósítsa és egy hétig hagyja állni.

A vegetációs időszakban a növényeknek jót tesz a rendszeres sekély porhanyósítás.

Gyommentesen kell tartani.

Nem szereti az istállótrágyát. Ültetés előtt a Cererit ásványi műtrágyát használhatjuk a földbe, a vegetáció során lehetséges mészkővel, vagy ammónium-oxiddal trágyázni.

A fokhagymának nincs szüksége külön öntözésre. Ezt csak a szárazabb időszakokban szükséges (májusban, júniusban).

Gyűjtés

A gyűjtés időszaka a fokhagyma további felhasználásától függ, illetve a fajtától is. A tavaszi fokhagymát augusztusban kell begyűjteni.

A korai fajtákat június elején gyűjtjük és fogyasztásra valók. A téli fokhagymát július és augusztus fordulójában gyűjtjük, az tárolásra való.

Általánosságban érvényes, hogy a fokhagymát akkor kell elkezdeni összeszedni, amikor sárgulni és nyílni kezd a szára.

A fokhagyma érettségét a puha szárával tudjuk megállapítani.

Kézileg, egy ásó segítségévél a legjobb összeszedni. A kiszedett növényekről finoman kézzel leseperjük a földet.

Óvatosan bánjon a növényekkel, ha megütődnek, az károsíthatja őket és lerövidíti így a tárolási időt. Helyezze a termést száradni szellős, árnyékos helyre, ne tegye közvetlen napfényre.

Teleltetés és tárolás

A fokhagymát száraz, szellős, hideg helyen tárolja. Szabadon lehetnek vagy megkötve kis csokrokban.

Fontos folyamatosan ellenőrizni az állapotát.

Távolítsa el azokat a fejeket, amelyek megpenészedtek, bebüdösödtek vagy kártevők támadták meg.

Használat

A fokhagyma a jellegzetes aromája és íze miatt nemcsak a konyhában használt zöldségként vagy fűszerként. Jótékony hatása miatt a népi gyógyászatban is széles körben használják. Őseink igazi csodának tartották.

Ami a konyhát illeti, ott a fokhagymát alapanyagként használják különféle ételekbe. A hőkezelés csökkenti hatásait, ezért nyers állapotban előnyösebb.

Salátákban, öntetekben, levesekben, mártásokban, lepényekben, krémekben, szószokban és különféle húsokhoz használják, vagy ízesítésként grillezés és sütés közben.

Kivonat vagy krém formájában is elérhető, lehetséges olívaolajban tároltan kapni, szárítva fűszerként használható. A francia konyha alapjának számít. Bőségesen használt a magyar, ázsiai és a mediterrán ételekben is.

A fokhagyma gyógyhatása felülmúlhatatlan.

A főbb hatásai közé tartozik például:

• erős antibiotikum-, antibakteriális és vírusellenes hatással rendelkezik
• segít a felső légúti megbetegedések esetén
• elősegíti a nyák felköhögését, csökkenti a magas vérnyomást
• a koleszterint és a vércukrot is, hatékony a bélparaziták ellen
• gyógyítja a bél mikroflóráját, csökkenti a rák kockázatát
• elősegíti a véráramlást, külső használat esetén a gombás és gennyes bőrhibákat kezeli
• enyhíti a hasi görcsöket, elősegíti az emésztést, méregtelenítő hatású
• fertőző hasmenést, gyomorbetegségeket kezel
• támogatja az immunrendszert és a jobb véráramlást a nemi szervekben, ami pozitív hatással van a férfiak erekciójára

Fogyasztás

Prevencióként 1-2 gerezd fokhagymát tanácsos megenni, az influenza időszakában célszerű megnövelni az adagot 3-4 gerezdre. A fokhagyma fogyasztásának megfelelőnek kell lennie!

Mellőzze ezeket a hibákat a fogyasztása esetén:

• ne részesítse előnyben a fokhagymát tartalmazó tablettákat és kapszulákat, ezek nem olyan hatékonyak
• gyógyszerként ne fogyassza megfőzve
• vigyázzon a régi fokhagymákkal, mindig csak frissen fogyassza őket
• ne vigye túlzásba a napi fogyasztást, mert megzavarhatja a bél mikroflóráját, mivel a fokhagyma erős antibiotikum

Friss fokhagymát napközben fogyassza, ne este. Emlékezzen erre: Fokhagyma – nappal gyógyszer, este méreg!

Jellegzetes szag

A népi mondás „Egyen sajtokat, az orvos sem fog magához járni, egyen fokhagymát és senki sem fog magához járni“, egészen viccesnek tűnik és főleg a nem túl csábító szagára utal, amely a fokhagyma fogyasztása után nem csak az otthonunkban érezhető, de a szánkban és a bőrünkön is.

Régen a fokhagyma a jellegzetes szaga miatt a „büdös rózsa“ megnevezést kapta.

Miért büdös valójában a fokhagyma? Szagát kénvegyületek jelenléte okozza, különösen az allicin nevű aminosav.

Felvágása után azonnal erős szag keletkezik. A fokhagyma-szilícium-dioxidja emésztése során átjut a vérkeringésbe, és a tüdő és az izzadságmirigy is kiválasztja. Ezért lehet érezni a leheletünkből és a bőrünkből.

E szag miatt azonban nem kell abbahagyni a fokhagyma fogyasztását.

Csak próbálja ki az egyik trükköt, amelyet kínálunk a fokhagyma szagának eltávolítására, és örömmel eheti tovább.

Szájszag megszüntetése

Fogyasztás után öblítse ki a száját tiszta hideg vízzel, és ha egy erős mentolos rágógumi nem segít megszűntetni a szagot, akkor kipróbálhatja például a következő tippeket:

• rágjon meg néhány kávészemet vagy szegfűszeget
• igyon egy pohár tejet, joghurtot vagy zöld teát
• egyen meg egy szelet citromot vagy egy egész almát
• egyen meg egy marék friss petrezselymet, bazsalikomot, spenótot vagy mentalevelet
• egyen meg egy teáskanál mustárt
• fogyasszon egy kis hideg ételt vagy italt, fagylaltot, jégkását vagy más fagyasztott desszertet

Esetleg igyon egy deci bármilyen alkoholt. Hatóanyag a büdös baktériumok eltávolítására.

Szag eltávolítása a kezekről

A fokhagymával végzett munka után néha még az alapos szappanos kézmosás sem segít rajtunk.

Próbáljon meg például sót vagy szódabikarbónát használni a rossz szag eltávolításához. Egyszerűen kenje szét az ujjai és a tenyerei között, vagy használjon vízzel hígított ecetet, és öblítse le vele a kezét.

Használhat citromot is, amellyel kenje be a kezeit vagy készítsen egy peelinget kávézaccból egy kis vízzel és alaposan dörzsölje meg vele a kezeit.

A kellemetlen fokhagymaszagot valamelyik trükkel biztosan el tudja távolítani.

Végül itt van Anthony Burges (1917-1993) angol író mondása, aki szerint “A fokhagyma a világon a legszebb illat – nagyon, nagyon erotikus egy nőn“.

Urak, mit szólnak ehhez?

Mi, hölgyeim, csak annyit hogy gusztus ellen nincs vita.